Sziasztok! Rég nem jelentkeztem, de igazából gondolom senkinek sem hiányzik, hogy minden nap megírjam, hogy most megint jobb egy kicsit, aztán meg megint fáj. Az orvosaim szerint a következő 1-2 hónap erről fog szólni. Egyik nap egy kicsit jobb, aztán sokkal jobb, aztán megint egy kis stagnálás, egy-egy nap kicsit rosszabb. A lényeg, hogy összességében azt lehet mondani, javulás állt be.

Kezdem ott, hogy meg volt a 6 hetes kontroll is. Pár nappal előtte voltam a reumatológusnál, beutalót kérni Hévízre (A folyamat, akit érdekel: háziorvos ad beutalót a reumatológushoz, aki ad beutalót Hévízre. Legalábbis az én esetemben így történt, de hallottam már más folyamatról, nem tudom mitől függ.)Kérdeztem a reumatológus orvost, szerinte mikor dolgozhatom megint. Miután jól kinevette magát azon, hogy mi is a foglalkozásom (aki még nem tudná, gerincgondozás alternatív terápiákkal és masszázs) , közölte velem, hogy szeptember talán. Ebben a pillanatban ömleni kezdett a könnyem. És hogy ezt megerősítse, szeptember végére adott kontroll időpontot. Ráadásul sajnos a két legjobban vágyott hévízi kezelést (tangentor és súlyfürdő) nem is kaphatom, mert ahhoz el kell telnie legalább fél évnek a műtét után.

Aztán jött a 6 hetes kontroll, ahol első kérdésem ismét az volt, hogy mikor dolgozhatom? A válasz ugyanaz….Most már könnyek nélkül de gyomorgörccsel álldogáltam ott. Az állapotom szépen javult, tartsak be mindent, fokozatosan terheljem csak, viszont látásra! Megmondom amikor hazaértem dobtam egy jó kis pálinkát. Ez most kellett. Szegény azUramaLaci amikor felhívott, csak bőgtem a telefonba, nem értett semmit, pár perc után mondta, hogy sírjam ki magam, aztán majd hívjam vissza, ha már tudom. Persze 10 perc múlva otthon voltJ

Néhány nap eltellett, mire feldolgoztam a hírt, hogy egész nyáron rehabilitáció munka helyett, de túl vagyok rajta, már letervezve az egész nyár.

Hévizen három hétig leszek. Ebből egy hét már le is tellett. Szombaton először vettem észre, hogy már nincs olyan terület a lábamon, ami érzéketlen lenne. Egyetlen milliméter sem. Ugye erre mondta azt az orvostudomány, hogy lehet, érzéketlen is marad, vagy ha visszatér is eltelhet egy év is. Ezek azok a mondatok, amiket SOHA NE HALLJAD MEG, ha gyógyulni akarsz. Csak tedd a dolgod és tegyél meg mindent, hogy meggyógyulj! És még ami nagy öröm, hogy a bal lábammal is fel tudom magam nyomni lábujjhegyre. Igaz úgy, mint aki túl van néhány stampedlin, de működik, csak szépítgetni kell J.  És amikor pénteken megláttam a férjem, futottam felé. Na most te nem is gondolod, mekkora teljesítmény az, amikor az ember végre futni tud, azok után, hogy egy darabig csak rakosgatta az érzéketlen tuskó lábát a másik után. Bár a férjem ezt otthon úgy mesélte el, hogy egy lábon lőtt róka száguldott felé, ez hatalmas teljesítmény.

Egy biztos, ahhoz hogy meggyógyulj, nagyon kevés az, amit az orvosod, a terapeutád meg tud tenni érted. A nagy munka rád vár. Hogy akkor is csináld a gyógytornát, amikor már nem kell eljárnod a terapeutához, vagy halálosan fáradt vagy, hogy lépten nyomon csináld a láberősítő gyakorlatot, hogy akkor is menj sétálni, ha esik, ha nincs kedved. Mint mindenben, mindenért te vagy a felelős, ami veled kapcsolatos.

Néhány szó Hévízről. Bár a víz borzasztó büdös, én esküszöm  a gyógyító erejére. Be is szereztem többféle iszapos készítményt, sőt iszapot, hogy otthon is próbálgathassam és használhassam majd a munkám során.  Sokan mondták, hogy azért nem jönnek el, mert olyan lepukkant, hogy biztos összeszednek valamit. Hát a hely valóban nem egy ötcsillagos szálloda. De a mérlegen az ál, hogy teljes életet élsz, vagy nyomi maradj, nekem nem kérdés. Amúgy maga a medencetér tejesen korrekt, a folyosók valóban nem modernek (és akkor finom voltam).  És én még nem szedtem össze semmit. Értsen ezen bárki bármit. Szerintem itt sem nagyobb a veszélye, mint bármely más fürdőben.

Ami engem inkább meglepett, hogy itt Hévízen sem a gyógytornász, sem a gyógymasszőr meg nem nézte a zárójelentésemet. A gyógytornász annyit kérdezett, mikor volt a műtét, van-e fém bennem.  A gyógymasszőr, meg hogy mi fájJ Ez azért nagyon vicces volt, de azért én ennél kimerítőbben tájékoztattam őket az állapotomról.  És még egy kis „kritika”: ha a műtét előtti személyi edzőm nem tanította volna meg, hogy melyik mozdulatnál hogyan kell tartanom a gerincem, a csípőm, hogy ne okozzak bajt a derekamnak, és a megfelelő izomra dolgozzunk, és jómagam ne tanultam volna anatómiát, nem biztos, hogy ennyit használt volna a vizi torna. Ezért azt javaslom neked, hogy kérdezz, kérdezz, és ha valami nagyon nem esik jól, ne csináld. És figyelj arra, hogy amikor a gyógytornász mutatja a gyakorlatot, hogyan áll a háta, csípője, térde, mert neked is úgy kell tartani. Félre ne érts, nem vitatom a hozzáértését, tapasztalatát, de ide is begyűrűzni látszik a fásultság. De ez csak az én tapasztalatom, az én véleményem.

Összességében teljesen biztos vagyok benne, hogy a hévízi kezelések sokat tesznek a gyógyulásomért. Ha teheted, gyere el te is!